Hogyan készülj fel gyermeked ADHD-vizsgálatára? – Szülői kérdések és válaszok

Amikor először vetődik fel az ADHD gyanúja, sok szülő tele van kérdésekkel – és ez teljesen természetes. Ilyenkor könnyű elbizonytalanodni: vajon tényleg probléma van? Lehet, hogy csak „túl élénk”? Egyáltalán, hogyan működik egy gyermek ADHD-vizsgálat? Mit fognak kérdezni? És én mit kérdezhetek?

Nézzünk néhány fontos szempontot és kérdést, amelyeket érdemes átgondolnod vagy akár fel is tenned a vizsgálat során. Minél felkészültebben érkezel, annál több hasznos információt kapsz – és annál jobban tudod támogatni a gyermekedet.

1. Mi a szerepem szülőként az ADHD-vizsgálatban?

Az ADHD-vizsgálat nem egy „csinálnak pár tesztet és megmondják” típusú folyamat. A diagnózis megállapításához elengedhetetlen a szülői jelenlét, tapasztalat és együttműködés. Te ismered legjobban a gyermekedet, te látod őt reggel, amikor nem akar elindulni, te vagy vele este, amikor még este 9-kor is pörög.

A vizsgálat első szakasza általában a te beszámolódra épül: mit tapasztalsz otthon, hogyan működik a gyerek az iskolában, vannak-e visszatérő konfliktusok vagy elmaradások.

Ne félj kérdezni: pontosan milyen formában tudod segíteni a vizsgálatot? Milyen dokumentumokra, visszajelzésekre van szükség az iskolától vagy más szakemberektől? Mi a te szereped a további folyamatban?

2. Fontos, hogy pontosan tisztában legyél azzal, miről is beszélünk: 

Az ADHD három fő tünete:

• figyelmetlenség

• hiperaktivitás

• impulzivitás

  
  

Ezek közül mindhárom jelen lehet, de sok esetben csak az egyik dominál. A hiperaktív gyerekeket könnyebb észrevenni, mert „pörögnek, sokat mozognak”. De van, aki csendes, álmodozó, szétszórt – ő is lehet ADHD-s, csak másképp.

Kérdezd meg a szakembertől: melyik típus jellemző a gyermekedre? Milyen tüneteket figyelnek majd meg a vizsgálat során? Ez segíthet abban, hogy jobban lásd, mi az, amit eddig esetleg félreértelmeztél vagy nem vettél észre.

 3. Az ADHD végrehajtó funkciózavar?

A végrehajtó funkció egy elképesztően komplex, sokrétű funkciója az agynak. Kritikus szerepet játszik abban, hogy mit érzékelünk, mire emlékszünk, mit gondolunk, érzünk és teszünk. Ilyen például egy feladat elkezdése, a tervezés, a motiváció, a  figyelem fenntartása, a rugalmasság vagy a akár az érzelemszabályozás is. 

Ha a gyermeked mindig elfelejti a táskába tenni a házi feladatot, ha nem tud több lépést követni, ha nehezen osztja be az idejét – ezek lehetnek végrehajtó funkciózavar jelei.

Kérdezd meg a szakembert: melyik területen vannak nehézségei a gyermekednek? Vannak-e fejlesztési lehetőségek? Milyen konkrét eszközöket javasolnak a mindennapi élet megkönnyítésére?

4. Hogyan diagnosztizálható az ADHD gyermekeknél?

Az ADHD-diagnózis nem születik egyetlen teszt alapján. Többféle módszert alkalmaznak:

• szülői és pedagógusi kérdőívek

• részletes anamnézis (beszélgetés a szülőkkel)

• figyelem-koncentráció és impulzuskontroll-tesztek (gyakran játékos formában)

• pszichológiai interjúk

• vizsgálati helyzet, megfigyelés

  
  

A diagnózis feltétele, hogy a tünetek legalább két különböző környezetben (pl. otthon és iskola) is jelentkezzenek, és ezek egyértelműen nehézséget okoznak a mindennapokban.

Kérdezd meg: pontosan milyen teszteket alkalmaznak? Hogy néz ki egy vizsgálati nap? Mivel készüljön a gyermek? Ez segít neki is felkészülni – és oldani az esetleges szorongását.

 5. Nem túl korai most az ADHD-vizsgálat? Várjunk inkább?

Sokan azt gondolják, hogy „még kicsi, majd kinövi”. Az ADHD azonban egy élethosszig tartó állapot emiatt a korai beavatkozással a további társuló problémák elkerülhetők.  Bizonyos tünetek enyhülhetnek az életkor és idegrendszer érésével  de a kezeletlen ADHD másodlagos tünetjegyei negatívan hatnak a személyiségfejlődésre. Minél előbb van egy pontos kép a helyzetről, annál korábban lehet segíteni – sokszor megelőzve a későbbi kudarcélményeket és önértékelési problémákat.

 6. Ki végezheti el a gyermekem ADHD-vizsgálatát?

A diagnózist gyermekpszichiáter állítja ki. A diagnosztikus folyamatban pszichológusok végzik a pszichológiai vizsgálatot. A legideálisabb, ha egy pszichiáter–pszichológus csapat dolgozik együtt, mert így több szempontból látják a gyermeket, és az értékelés is pontosabb.

Kérdezd meg: kik vesznek részt a vizsgálatban? Van-e lehetőség arra, hogy több szakember közösen konzultáljon a gyermek állapotáról?

 7. Mi van, ha az iskola szerint nem szükséges az ADHD-vizsgálat?

A pedagógusok gyakran azt látják, amit a gyerek mutat – de nem mindig látják, mi van mögötte. Sok ADHD-s gyermek például annyira szeretne megfelelni, hogy extra energiát fektet abba, hogy szabálykövetően viselkedjen – majd otthon omlik össze. Ez is lehet ADHD.

Ha a szülő érzi, hogy valami nem stimmel – ne hagyja magát eltántorítani. A szakember abban tud segíteni, hogy tisztázza, valóban ADHD-ról van-e szó – vagy valami más probléma áll a háttérben. 

 8. Ha diagnózist kap, muszáj gyógyszert szednie a gyermekemnek?

Ez az egyik leggyakoribb aggodalom. A válasz: nem muszáj. A gyógyszer csak egy lehetőség, nem kötelező elem. Az ADHD kezelése lehet nem gyógyszeres kezelés és lehet a kettő kombinációja is. Sok gyereknek segít, de mindig az adott helyzet és ADHD súlyossági fok alapján döntenek róla – a szülő bevonásával.

A kezelési javaslatban szerepelhet terápia, iskolai támogatás, szülői konzultáció – vagy ezek kombinációja.

Tedd fel bátran a kérdést: milyen kezelési lehetőségek vannak? Milyen hatásai és mellékhatásai lehetnek a gyógyszernek? Mit lehet tenni, ha a szülő nem szeretné a gyógyszeres utat?

Javaslat: Ne az internetről tájékozódj mert nagyon sok a téves információ. Az ADHD-gyógyszerek hatékonysága tudományosan bizonyított,évtizedek óta kutatott terület. 

A tudás hatalom – főleg, ha a gyermekedről van szó

Az ADHD-vizsgálat gyerekeknek nem egy „egyszer elmegyünk, aztán megmondják” típusú esemény. Ez egy közös munka, amelyben te szülőként kulcsszerepet játszol. A legjobb, amit tehetsz, ha felkészülten érkezel – kérdésekkel, megfigyelésekkel, nyitottsággal.

Írd össze, mi foglalkoztat, mit szeretnél tisztábban látni – mert ezek a beszélgetések nem csak a diagnózisról szól.  A gyermek fejlődésén túl az egész családdinamikára hatással vannak.